L�ssuk!

A Honv�ds�gn�l rendszeres�tett g�pkarab�ly t�pusok az AK-63, illetve az AMD-65. P�r �ve tervbe vett�k, hogy p�r ezer darabot el kellene l�tni a legmodernebb szerelv�nyekkel, mint p�ld�ul gr�n�tvet�, fegyverl�mpa, optikai ir�nyz�k, l�zer pointer, stb… A felszerel�s �ra 1 milli� forint per darab lenne. Szinte biztos, hogy miut�n l�trej�n ez a rendk�v�l el�ny�s �zlet, valakinek esz�be jut majd, hogy a cs�zli 7,62 kaliber�, pedig a NATO-ban elvileg 5,56-ost kellene haszn�lnunk. Nem baj, majd vesz�nk rendk�v�l modern M4 g�pkarab�lyokat jut�nyos �ron az amikt�l, mert m�s h�ly�knek �gysem tudj�k eladni, akkora hullad�k. A frissen fel�j�tott AK-kat meg majd odaaj�nd�kozzuk az Afg�noknak, mint azt a potom 20 500 AMD-t, amit m�r r�gen le is sz�ll�tottunk nekik, persze ingyen.

A Stinger �zletb�l azt�n nem lett semmi, viszont lett helyette Mistral… Ami nem rossz k�ty�, csak kicsit sokba ker�lt. Majdnem h�romszor annyiba, mint m�soknak. Mikor rendszerbe �llt a csapatl�gv�delemn�l, fejeseink rendeztek egy bemutat�t, ahov� �sszetrombit�lt�k a NATO ilyen-olyan t�bornokait. A bemutat�n, a l�gic�lra ind�tott Mistral az ind�t��ll�sb�l t�rt�n� kirep�l�se ut�n nem sokkal, kb. f�l �ton, gondolt egyet �s felrobbant.

A bemutat� er�s leb�g�ssel v�gz�d�tt, a megh�vott NATO t�bornokok egym�s has�t fogt�k a r�h�g�st�l.

A harckocsijaink T-72 t�pus�ak. Egykor 230 darab �llt hadrendben, ma �sszesen 15 �zemk�pes tankunk van. A lekonzerv�lt, nullkilom�teres ac�lsz�rnyeink k�z�l 77 darabot odaadtunk aj�nd�kba(!) az �jj�szervez�d� iraki hadseregnek. A moderniz�l�st �s a kikonzerv�l�s k�lts�geit term�szetesen a magyar ad�fizet�k �llt�k. Hogy a t�bbi sz�znegyvenvalah�nnyal mi t�rt�nt, csak tal�lgatni lehet. Mindenestre senki nem l�tta �ket m�r j� ideje.

Nagytud�s� szak�rt�ink annak idej�n, mikor kimentek Oroszorsz�gba kiv�lasztani az �llamad�ss�g fej�be az �j T-72-inket, hoztak vagy �t k�l�nb�z� sz�ri�j� harckocsit, a legels�, leg�csk�bb sz�ri�t�l kezdve olyan t�pus�ig, aminek az elektronik�ja �s a p�nc�lzata is igen j�nak mondhat�. A Feh�roroszok eladtak nek�nk 96’-ban reakt�v p�nc�lzatot a tankjainkra, de �k�r�k nem vett�k meg a beleval� robban�anyagot… �gy maximum �kszerdoboznak haszn�lhat�, b�r annak el�g neh�z.

A n�metek 2001-ben felaj�nlottak t�bb sz�z Leopard 2A4-es sz�ri�j� nullkilom�teres, lekonzerv�lt harckocsikat jelk�pes, f�l eur�(!) per darab �ron. Nek�nk csak a kikonzerv�l�s k�lts�geit kellett volna �llni, ami nem lett volna nagy �sszeg. (A n�meteknek az lett volna az �zlet, hogy ut�na alkatr�szt sz�ll�tottak volna a tankokhoz. �gy legal�bb nem a rakt�raikban rohadt volna sz�t a g�p, meg m�g egy kis bev�telt is hozott volna.) Az aj�nlatot visszautas�tottuk, mert az �zemeltet�sre nincs p�nz… Ilyen alapon akasszuk fel magunkat, ha megt�madnak. A lengyelek bezzeg kapva kaptak az alkalmon, nekik nem dr�ga.

De adtak volna M-109-es �nj�r� l�vegeket is fill�rek�rt, de nem kellett az sem. S�t! Kidobtuk a r�gi – de m�g j� �s haszn�lhat� – �nj�r� l�vegeinket, �s megtartottuk a D-20-as vontatott l�vegeket, vagyis elherd�ltuk a t�z�rs�g�nk mozg�konys�g�t, l�gi sz�ll�that�s�g�t (nem mintha lenne mivel sz�ll�tani �ket), teh�t visszament�nk 70 �vet az id�ben.

A nyolcvanas �vekben a l�gier�n�l rep�ltek SZU-22-es t�pus� csatarep�l�g�pek, �sszesen 15 darab. A g�pek igen nagy t�mad�potenci�llal rendelkeztek, pillanatok alatt borzalmas vesztes�geket tudtak volna okozni egy felvonul�ban l�v�, t�mad� hader�nek. Megvett�k hozz�juk az akkor modernnek sz�m�t� H29-es f�ldi c�lok elleni ir�ny�tott rak�t�t, de a hozz�val� ind�t�s�neket nem. �gy csak porfog�k�nt funkcion�lhattak valamelyik rakt�rban.

A SZU-22-eseket azt�n 94’-ben moderniz�lt�k nem kev�s p�nz�rt, majd 95’-ben l�ngv�g�val kett�v�gt�k �ket, �s eladt�k �cskavasnak. Egy �v sem telt el. A lengyelek a mai napig hadrendben tartj�k a SZU-22-ket…

93’-ban 27 darab MIG-29-es vad�szg�p �rkezett Kecskem�tre. Mivel alkatr�szt a b�d�s �letben nem rendeltek hozz�juk (vagyis csak annyit, hogy a minim�lis hadrafoghat�s�g meglegyen), �gy sz�p lassan t�nkrement mind. A m�szaki �llom�ny a „kannibaliz�l�sra” kijel�lt g�peket haszn�lta alkatr�szforr�sul.

Hang�rjuk sohasem volt, �gy az id�j�r�s viszontags�gait is el kellett viselni�k a mad�rk�knak. Id�n kivont�k �ket a hadrendb�l, de el�tte m�g k�lcs�nadtunk kett�t Izraelnek, val�sz�n�leg az�rt, hogy tudj�k az ir�ni MIG-ek ellen gyakorolni a l�giharcot.

Amerik�t�l a 90’-es �vekben aj�nlatot kaptunk 4-5 C-130-as Hercules t�pus� sz�ll�t�g�pre, szint�n ingyen lehettek volna a mieink, nek�nk csak a nagyjav�t�st �s a pil�t�k kik�pz�s�t kellett volna fizetni. Nincs p�nz… �gyhogy a rom�nok el is vitt�k mindet.

A Gripenek.

Ez m�g egy hossz� t�rt�net. Eredetileg – ha j�l eml�kszem – 168 milli�rd forint�rt kaptunk volna 14 darabot (10 egy�l�sest, 4 k�t�l�sest), 100%-os ipari ellent�telez�ssel. Ny�lbe �t�tt�k a boltot, majd kider�lt, hogy ezek a szerkenty�k nem is tudj�k azt, amit a NATO-ban tudni kellene. �gyhogy szerz�d�st m�dos�tottunk, n�t�s�tottuk a Gripeneket, de a v�g�sszeg �gy a dupl�j�ra emelkedett.

Ez�rt a p�nz�rt akkori �ron legal�bb 20 darab vadi�j F-16-ost adtak volna az amik teljes fegyverzettel + ingyen pil�tak�pz�s, de nek�nk a Gripen el�ny�sebb… Egy�bk�nt a Gripeneket haszn�ltan kaptuk, �s 2018-ban vissza kell adnunk �ket, vagy megvehetj�k maradv�ny �rt�ken, ami gondolom nem lesz olcs�. Teh�t k�tszer fizet�nk az�rt, ami alapb�l nem �r sokat.

N�h�ny dolog a Gripenr�l: L�gi ut�nt�lthet� k�pess�get k�rt�nk hozz�, de a pil�t�ink olyan keveset rep�lnek, hogy ennyi rep�lt �rasz�mmal meg sem k�zel�thetik a tankerg�peket, nemhogy �zemanyagot vegyenek fel.

Az infrav�r�s l�giharc rak�t�k AIM-9L-1 t�pus�ak, ami biztos nagyon j� volt a 70’-es �vekben, csak az a baj vel�k, hogy a Gripenek sz�rnyv�geire f�ggesztve olyan aerodinamikai er�k keletkeznek, melyek elcsavarj�k a sz�rnyprofilt, �s anyagf�rad�sos reped�sek jelennek meg a sz�rnyon, mind�ssze 40-50 rep�lt �ra alatt. Ezt alighanem elfelejtett�k mondani a Sv�dek, mikor r�nks�zt�k a szarjukat. De biztos nem is k�rdezt�k.

A l�gt�r feletti uralom alapvet� k�vetelm�nye, hogy kikapcsoljuk az ellens�g l�gv�delm�t. Az AGM-88 HARM radargyilkos rak�t�t fel sem lehet rakni a Gripenre, mert egyszer�en nincs integr�lva a megfelel� szoftver az ind�t�shoz. (De �gy tudom, m�ret�n�l fogva sem f�r el a g�pen.)

F�ldi c�lpontok ellen az AGM-65 Maverick rak�t�t haszn�lja, abb�l mondjuk a legmodernebb v�ltozatokat vett�k meg, mind�ssze hatszoros(!!!) �ron. A rak�t�k „piaci” �ra 60 ezer doll�r k�r�l volt a szerz�d�s al��r�sakor, de mi darabj��rt 400 000 doll�rt fizett�nk!!!! A rak�t�kat megv�s�rl�, HM alv�llalkoz� biztos tudja kinek ment ez a sok p�nz.

Az m�r csak hab a tort�n, hogy Gripenjeink igencsak gyeng�cske – �m rendk�v�l takar�kos - hajt�m�vel rep�lnek, de hi�ba a modern elektronika, mikroprocesszorral nem lehet bomb�t cipeltetni…